Legfrissebb értekezés: Az istenek asztalánál – az étel és a test szimbolikája az ókori Egyiptomban
„Van aki megfigyelőként, van aki érzékelőként, de van aki tudatos ellenállóként jelenik meg. Viszont egy közös kérdés mégis megjelenik. Hogyan írja bele magát a test a város szövetébe, ezek után pedig hogyan alakítja a város a test működését.”
„A méretarány megváltoztatása a megszokott érzékelési rendszerünket megbontja. Felerősíti a tárgyban rejlő strukturális részleteket, emellett groteszkké vagy szürreálissá teszi a természetes formát. Ez a módszer valóságérzés elidegenítésével él, ami a „szublimált borzalom” érzését is keltheti.”
„A művészetek szintén nem tudományok, hanem csak az érzéki világ utánzatai, amelyek eltávolítanak minket a valós tudástól, mely az eszméken alapul. A tudományos és esztétikai dimenziók szerepe eltérő módon jelenik meg írásaikban, mindegyik számára a művészetek a valóságot és az igazságot jelentik.”
„A testet iszap- és agyagborítás fedte, melyet gyakran arcmaszk egészített ki. Ebben az értelemben a test jelképes konzerválásán volt a hangsúly. A fentiekben levezetett egyszerűsítés vallási, de társadalmi változások révén történhetett. A Chinchorro-kultúra pedig arra tanít, hogy a halálhoz való viszonyunkat érdemes a közösségi és szimbolikus dimenzióban is szemléltetni.”
„A különböző rituálékban a testképet és az étkezést szorosan összekapcsolták, mivel úgy hitték, hogy a test lehet az isteni jelenlét hordozója, és a helyes táplálkozás képes fenntartani a maat, a világrend működését. A testkép nagyon fontos, meghatározó szerepet játszott, a papoknak például nemcsak lelki, hanem testi tisztaságot is fenn kellett tartaniuk. Böjtökkel, ételekkel és illatos olajokkal készültek a szertartásokra”
Szerző: Erdélyi Ágnes